A jelentés legfontosabb pontjai
A globális közlekedési szektor 8,4 gigatonna CO2-egyenértéket bocsátott ki 2024-ben.
- A közlekedés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 15,9%-át teszi ki
- A közlekedés a harmadik legnagyobb szennyező szektor globálisan az energiatermelés és a feldolgozóipar után
- A globális közlekedési kibocsátás 79%-kal nőtt 1990 óta
- A globális közlekedési kibocsátás 1,3%-kal nőtt 2023-ról 2024-re
- Az Egyesült Államok a globális közlekedési kibocsátás 20,2%-át bocsátja ki, ez a legmagasabb az összes ország közül
- Kína közlekedési kibocsátása több mint 900%-kal nőtt 1990 óta
- Az Egyesült Államok 17%-kal növelte közlekedési kibocsátását 1990 óta
Mennyi CO2-t bocsát ki a közlekedési szektor?
A közlekedési szektor 8,4 gigatonna (8442 millió metrikus tonna) CO2-egyenértéket bocsátott ki 2024-ben.
Ez magában foglalja a közlekedés minden formáját: közúti járműveket, vonatokat, hajókat és repülőgépeket világszerte.
Ez magában foglalja a közlekedés minden formáját: közúti járműveket, vonatokat, hajókat és repülőgépeket világszerte.
A globális kibocsátás hány százaléka származik a közlekedésből?
A közlekedés a teljes globális üvegházhatású gázkibocsátás 15,9%-át teszi ki 2024-ben.
A teljes globális üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás 2024-ben elérte az 53,2 gigatonna CO2-egyenértéket.
A teljes globális üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás 2024-ben elérte az 53,2 gigatonna CO2-egyenértéket.
Hogyan rangsorolható a közlekedés az összes szektor között?
A közlekedés a harmadik legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektor globálisan az energiatermelés és a feldolgozóipar után.
Globális kibocsátás szektoronként 2024-ben
| Szektor | Kibocsátás (Mt CO₂e) | A globális összeg %-a |
|---|---|---|
| Energiaipar | 15 640 | 29,4% |
| Gyártás | 11 499 | 21,6% |
| Szállítás | 8 442 | 15,9% |
| Mezőgazdaság | 6 241 | 11,7% |
| Üzemanyag-kitermelés | 6 033 | 11,3% |
| Épületek | 3 550 | 6,7% |
| Hulladék | 1 803 | 3,4% |
Globális ÜHG-kibocsátás szektoronként 1970-2024
Az energiatermelés termeli a legtöbb ÜHG-kibocsátást a globális összmennyiség 29,4%-ával, ezt követi a feldolgozóipar (ipari égés és folyamatok) 21,6%-kal.
Mennyit nőttek a közlekedési kibocsátások?
A közlekedési kibocsátások 79%-kal nőttek 1990 és 2024 között.
Közlekedési kibocsátások növekedése az idő múlásával (1990-2024)
| Év | Közlekedési kibocsátások (Mt CO₂e) |
|---|---|
| 1990 | 4,706 |
| 2000 | 5,889 |
| 2010 | 7,149 |
| 2020 | 7,221 |
| 2024 | 8,441 |
A közlekedési kibocsátások 4,7 gigatonnáról 1990-ben 8,4 gigatonnára nőttek 2024-ben, közel megduplázódva 34 év alatt. Az egyetlen jelentős csökkenés 2020-ban következett be a COVID-19 járvány idején, amikor a kibocsátások 14%-kal 7,2 gigatonnára estek vissza, mielőtt újra növekedésnek indultak volna.
Milyen gyorsan nőttek a közlekedési kibocsátások 2024-ben?
A közlekedési kibocsátások 1,2%-kal nőttek 2023-ról 2024-re, 99 millió metrikus tonnával növekedve.
A közlekedési kibocsátások 8 441 millió metrikus tonnát értek el 2024-ben, szemben a 2023-as 8 342 millió metrikus tonnával. Ez az 1,2%-os növekedési ütem lassabb, mint az elmúlt években, ami potenciálisan az elektromos járművek elterjedésének és a hatékonyságjavulásnak a hatásait jelzi.
A közlekedési kibocsátások 8 441 millió metrikus tonnát értek el 2024-ben, szemben a 2023-as 8 342 millió metrikus tonnával. Ez az 1,2%-os növekedési ütem lassabb, mint az elmúlt években, ami potenciálisan az elektromos járművek elterjedésének és a hatékonyságjavulásnak a hatásait jelzi.
Mely országokban a legmagasabb a közlekedési kibocsátások növekedése?
Kína, India és Indonézia egyaránt több mint 300%-kal növelte közlekedési kibocsátásait 1990 óta.
Közlekedési kibocsátások növekedése országonként (1990-2024)
| Ország/Régió | Közlekedési CO₂e növekedés |
|---|---|
| GLOBÁLIS ÖSSZESEN | 79% |
| Egyesült Államok | 17% |
| Kína | 905% |
| Európai Unió | 21% |
| India | 429% |
| Oroszország | -4% |
| Brazília | 166% |
| Japán | -18% |
| Kanada | 33% |
| Indonézia | 370% |
| Irán | 285% |
| Szaúd-Arábia | 189% |
| Németország | -14% |
| Mexikó | 52% |
| Franciaország | 5% |
| Dél-Korea | 148% |
| Egyesült Királyság | -8% |
| Olaszország | 8% |
| Ausztrália | 61% |
| Törökország | 255% |
| Spanyolország | 50% |
| Thaiföld | 196% |
| Lengyelország | 236% |
| Egyiptom | 285% |
| Nigéria | 414% |
| Malajzia | 311% |
| Vietnám | 1126% |
| Algéria | 206% |
| Argentína | 69% |
| Pakisztán | 238% |
| Irak | 105% |
| Dél-Afrika | 51% |
| Fülöp-szigetek | 181% |
| Egyesült Arab Emírségek | 239% |
| Kolumbia | 127% |
| Tajvan | 65% |
| Kazahsztán | 113% |
| Chile | 227% |
| Peru | 308% |
| Hollandia | -10% |
| Belgium | 18% |
| Ukrajna | -59% |
| Románia | 93% |
| Ecuador | 184% |
| Csehország | 196% |
| Líbia | 219% |
| Ausztria | 45% |
| Üzbegisztán | 154% |
| Marokkó | 397% |
| Kuvait | 565% |
| Görögország | 22% |
| Izrael | 117% |
| Portugália | 75% |
| Venezuela | -44% |
| Új-Zéland | 73% |
| Svájc | -1% |
| Svédország | -28% |
| Bolívia | 511% |
| Banglades | 707% |
| Magyarország | 62% |
| Mianmar/Burma | 904% |
| Szudán és Dél-Szudán | 242% |
| Katar | 782% |
| Omán | 667% |
| Norvégia | 26% |
| Írország | 131% |
| Dánia | 10% |
| Guatemala | 545% |
| Kenya | 285% |
| Tanzánia | 1384% |
| Srí Lanka | 306% |
| Szerbia és Montenegró | 131% |
| Bulgária | 57% |
| Fehéroroszország | -14% |
| Ghána | 511% |
| Azerbajdzsán | 56% |
| Türkmenisztán | -4% |
| Tunézia | 263% |
| Finnország | -23% |
| Dominikai Köztársaság | 289% |
| Angola | 755% |
| Hongkong | 83% |
| Horvátország | 123% |
| Jordánia | 192% |
| Etiópia | 851% |
| Elefántcsontpart | 518% |
| Szlovákia | 80% |
| Kambodzsa | 3343% |
| Paraguay | 313% |
| Libanon | 245% |
| Costa Rica | 296% |
| Szingapúr | 52% |
| Panama | 379% |
| Litvánia | 7% |
| Szenegál | 661% |
| Honduras | 410% |
| Szlovénia | 98% |
| Szíria | -30% |
| Nepál | 1358% |
| Észak-Korea | -12% |
| Kongói Demokratikus Köztársaság | 766% |
| Grúzia | 26% |
| Salvador | 259% |
| Mozambik | 644% |
| Benin | 2573% |
| Uruguay | 187% |
| Afganisztán | 353% |
| Luxemburg | 63% |
| Bosznia-Hercegovina | 90% |
| Mali | 2653% |
| Kamerun | 120% |
| Uganda | 545% |
| Bahrein | 287% |
| Mongólia | 104% |
| Burkina Faso | 1998% |
| Lettország | -7% |
| Jemen | -32% |
| Mauritánia | 889% |
| Jamaica | 147% |
| Trinidad és Tobago | 98% |
| Guinea | 556% |
| Laosz | 2148% |
| Nicaragua | 253% |
| Zambia | 231% |
| Észak-Macedónia | 219% |
| Észtország | 0% |
| Zimbabwe | 12% |
| Botswana | 257% |
| Örményország | -22% |
| Tádzsikisztán | 207% |
| Pápua Új-Guinea | 104% |
| Puerto Rico | 19% |
| Moldova | -10% |
| Ciprus | 73% |
| Namíbia | 237% |
| Madagaszkár | 196% |
| Niger | 628% |
| Albánia | 118% |
| Kirgizisztán | -75% |
| Haiti | 234% |
| Réunion | 270% |
| Malawi | 775% |
| Kongó | 158% |
| Csád | 1161% |
| Brunei | 126% |
| Új-Kaledónia | 130% |
| Mauritius | 179% |
| Kuba | -76% |
| Togo | 188% |
| Curaçao | 35% |
Mennyit változtak a globális közlekedési szektor CO₂e kibocsátásai 1990 és 2024 között?
A globális közlekedési szektor CO₂e kibocsátásai 79%-kal nőttek az ~4,7 Gt-ról 1990-ben ~8,4 Gt-ra 2024-ben – közel megduplázódva 34 év alatt.
Mely nagy kibocsátók esetében volt a legnagyobb növekedés a közlekedési szektor CO₂e kibocsátásában 1990 és 2024 között?
A nagy kibocsátók között a közlekedési szektor CO₂e a leggyorsabban Kínában (+905%), Indiában (+429%), Nigériában (+414%) és Indonéziában (+370%) nőtt, tükrözve a gyors motorizációt és a teherforgalom növekedését a viszonylag alacsony 1990-es bázisértékekről.
Mely nagy gazdaságok csökkentették közlekedési szektor CO₂e kibocsátásukat 1990 és 2024 között?
Japán (−18%), Németország (−14%) és az Egyesült Királyság (−8%) csökkentette közlekedési szektor CO₂e kibocsátását 1990-hez képest.
Hogyan változott az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU27) közlekedési szektor CO₂e kibocsátása 1990 és 2024 között?
Az USA közlekedési szektor CO₂e kibocsátása 17%-kal nőtt 1990 és 2024 között; az EU27 közlekedési szektor CO₂e kibocsátása 21%-kal nőtt – mindkettő a globális 79%-os növekedési ütem alatt maradt.
Mi az egy mondatos tanulság az 1990–2024 közötti közlekedési kibocsátásokról?
A globális közlekedési CO₂e 79%-kal nőtt 1990 óta; a növekedés a gyorsan fejlődő gazdaságokban koncentrálódik, míg néhány érett gazdaság – Japán, Németország, Egyesült Királyság – csökkentette közlekedési kibocsátását 1990-hez képest.
Mely országok bocsátják ki a legtöbb CO2-t összesen?
Kína a globális üvegházhatású gázok 29,2%-át bocsátja ki, ez a legmagasabb az összes ország közül.
A 10 legszennyezőbb ország és régió 2024-ben CO₂ kibocsátás alapján
| Helyezés | Ország/Régió | Összes kibocsátás (Mt CO₂e) | Globális részesedés % |
|---|---|---|---|
| 1 | Kína | 15 536 | 29,2% |
| 2 | Egyesült Államok | 5 913 | 11,1% |
| 3 | India | 4 371 | 8,2% |
| 4 | Európai Unió | 3 165 | 5,9% |
| 5 | Oroszország | 2 576 | 4,8% |
| 6 | Indonézia | 1 324 | 2,5% |
| 7 | Brazília | 1 299 | 2,4% |
| 8 | Japán | 1 063 | 2,0% |
| 9 | Irán | 1 055 | 2,0% |
| 10 | Szaúd-Arábia | 839 | 1,6% |
A hat legnagyobb kibocsátó – Kína, Egyesült Államok, India, Európai Unió, Oroszország és Indonézia – a globális üvegházhatású gázkibocsátás 61,8%-át teszi ki.
Mely országok bocsátják ki a legtöbb CO2-t a közlekedésből?
Az Egyesült Államok a globális üvegházhatású gázok 20,2%-át bocsátja ki a belföldi közlekedésből, ez a legmagasabb az összes ország közül, ezt követi Kína 9,4%-kal és India 4,2%-kal.
Az 50 legnagyobb közlekedési CO₂ kibocsátó országonként (2024)
| Helyezés | Ország/Régió | 2024-es kibocsátás (Mt CO₂e) | % a globális kibocsátásból |
|---|---|---|---|
| — | GLOBÁLIS ÖSSZESEN | 8441,6 | 100% |
| 1 | Egyesült Államok | 1702,8 | 20,2% |
| 2 | Kína | 957,4 | 11,3% |
| — | EU27 | 791,3 | 9,4% |
| — | Nemzetközi hajózás | 704,5 | 8,3% |
| — | Nemzetközi légi közlekedés | 618,8 | 7,3% |
| 3 | India | 354,2 | 4,2% |
| 4 | Oroszország | 291,3 | 3,5% |
| 5 | Brazília | 223,7 | 2,6% |
| 6 | Japán | 177,2 | 2,1% |
| 7 | Kanada | 168,9 | 2,0% |
| 8 | Indonézia | 154,4 | 1,8% |
| 9 | Irán | 153,3 | 1,8% |
| 10 | Szaúd-Arábia | 145,1 | 1,7% |
| 11 | Németország | 139,6 | 1,7% |
| 12 | Mexikó | 129,2 | 1,5% |
| 13 | Franciaország | 120,5 | 1,4% |
| 14 | Dél-Korea | 110,8 | 1,3% |
| 15 | Egyesült Királyság | 108,0 | 1,3% |
| 16 | Olaszország | 106,0 | 1,3% |
| 17 | Ausztrália | 102,4 | 1,2% |
| 18 | Törökország | 100,2 | 1,2% |
| 19 | Spanyolország | 96,4 | 1,1% |
| 20 | Thaiföld | 84,7 | 1,0% |
| 21 | Lengyelország | 69,4 | 0,8% |
| 22 | Egyiptom | 63,7 | 0,8% |
| 23 | Nigéria | 61,6 | 0,7% |
| 24 | Malajzia | 61,2 | 0,7% |
| 25 | Vietnám | 52,2 | 0,6% |
| 26 | Algéria | 49,5 | 0,6% |
| 27 | Argentína | 48,8 | 0,6% |
| 28 | Pakisztán | 48,8 | 0,6% |
| 29 | Irak | 45,4 | 0,5% |
| 30 | Dél-Afrika | 45,3 | 0,5% |
| 31 | Fülöp-szigetek | 39,4 | 0,5% |
| 32 | Egyesült Arab Emírségek | 38,9 | 0,5% |
| 33 | Kolumbia | 37,8 | 0,4% |
| 34 | Tajvan | 36,7 | 0,4% |
| 35 | Kazahsztán | 31,5 | 0,4% |
| 36 | Chile | 30,3 | 0,4% |
| 37 | Peru | 29,7 | 0,4% |
| 38 | Hollandia | 24,7 | 0,3% |
| 39 | Belgium | 24,2 | 0,3% |
| 40 | Ukrajna | 23,1 | 0,3% |
| 41 | Románia | 23,0 | 0,3% |
| 42 | Ecuador | 22,6 | 0,3% |
| 43 | Csehország | 20,9 | 0,2% |
| 44 | Líbia | 20,3 | 0,2% |
| 45 | Ausztria | 20,2 | 0,2% |
| 46 | Üzbegisztán | 19,8 | 0,2% |
| 47 | Marokkó | 19,8 | 0,2% |
| 48 | Kuvait | 19,3 | 0,2% |
| 49 | Görögország | 18,8 | 0,2% |
| 50 | Izrael | 17,7 | 0,2% |
A hat legnagyobb szennyező a belföldi közlekedésből – Egyesült Államok, Kína, Európai Unió, India, Oroszország és Brazília – a globális közlekedési ÜHG-kibocsátás 51,1%-át teszi ki.
Mennyi CO2-t termel egy ember?
Átlagosan a világ minden embere 6,56 tonna CO2 kibocsátást termelt egy főre vetítve 2024-ben, de a tényleges számok drámaian eltérnek az országok között.
Egy főre jutó CO2e kibocsátások növekedése országonként 1990-2024
Az Egyesült Államok 17,3 tonna CO2-egyenértéket bocsát ki személyenként, közel hatszor többet, mint India 3,0 tonnája személyenként. Ezek az eltérések tükrözik a járműtulajdonlási arányokat, az utazási távolságokat, a városfejlesztést és a teherfuvarozás intenzitását.
Mennyi volt a 2024-es egy főre jutó CO₂e kibocsátás az Egyesült Államokban, Kínában, az EU-27-ben és Indiában?
Egyesült Államok: 17,4 t CO₂e/fő, Kína: 10,8, EU-27: 7,1, India: 3,0.
Milyen gázokat bocsát ki a közlekedés?
A közlekedés 98,3%-ban szén-dioxidot (CO2), 1,3%-ban dinitrogén-oxidot (N2O) és 0,4%-ban metánt (CH4) bocsát ki.
A szén-dioxid dominál a közlekedési kibocsátásokban, mert közvetlenül a benzin, dízel, repülőgép-üzemanyag és hajóüzemanyag elégetéséből származik. A dinitrogén-oxid főleg a katalizátorokból és a hajómotorokból származik. A metán a nem teljes üzemanyag-égésből keletkezik.
A szén-dioxid dominál a közlekedési kibocsátásokban, mert közvetlenül a benzin, dízel, repülőgép-üzemanyag és hajóüzemanyag elégetéséből származik. A dinitrogén-oxid főleg a katalizátorokból és a hajómotorokból származik. A metán a nem teljes üzemanyag-égésből keletkezik.
Források
Crippa, M., Guizzardi, D., Pagani, F., Banja, M., Muntean, M., Schaaf, E., Quadrelli, R., Risquez Martin, A., Taghavi-Moharamli, P., Köykkä, J., Grassi, G., Rossi, S., Melo, J., Oom, D., Branco, A., Suárez-Moreno, M., Sedano, F., San-Miguel, J., Manca, G., Pisoni, E., Pekar, F. (2025). GHG emissions of all world countries - 2025 Report (EDGAR 2025 Report). Publications Office of the European Union, Luxembourg. doi:10.2760/9816914, JRC143227.
EDGAR 2025 nyers forrásadat táblázat
EDGAR 2025 nyers forrásadat táblázat
Módszertani megjegyzések
A közlekedési szektor magában foglalja az összes belföldi és nemzetközi közlekedést: közúti járműveket, vasúti közlekedést, légi közlekedést, tengeri hajózást és belvízi hajózást. A kibocsátások CO2-egyenértékre lettek átszámítva az IPCC Ötödik Értékelő Jelentés (AR5) 100 éves globális felmelegedési potenciál értékeinek használatával.
A nemzetközi hajózás és légi közlekedés szintén szerepel ebben a szektorban, de az országalapú adatokban külön vannak feltüntetve nemzetközi jellegük miatt (a nemzetközi közlekedés nem rendelhető egyetlen országhoz sem).
